A család elnevezett „az óceán gyermekének”, ők nem mennek bele a vízbe, ha nem muszáj, jobban érzik magukat az édes vizű medencében. Ha tehetném, ki sem jönnék az óceánból, nem is beszélve az apartman privát partjáról, ahol érvényes az idegenvezetők szokásos mondata: „balra tekintve láthatjuk Miamit”. Még a jó testvérek is követnek el gonoszságokat összezárva, mondanom sem kell, hogy a mieink ölik egymást, még a törpe Evie is azon van, hogy megkeserítse a másik kettő életét. Egy kis felüdülést jelentett, valamelyik délután a felismerés, hogy itt még mindig van szerencsekerék, a gyerekek épp oly áhítattal nézik, mint a dédszüleik. Az egyik megfejtés a „social butterfly” volt, mely jelentését elég nehezen magyaráztak meg a szülők, végül ráböktek Leah-ra és azt mondták, hogy ő az élő példa. Bárhova megy, szóba elegyedik mindenkivel és azonnal barátokat talál, itt is azóta ismerik a szomszédokat, mióta beszélni tud. Kérdezném a szüleimet, ismerős a sztori?
Szintén ezen a napon kiültem a teraszra olvasni a Twilight saga 5. részét (Dina hozta el, azt sem tudta, hogy mi ez a könyv, kölcsön kapta, de nem érdekli) és nem tudom mi történt; talán hermetikusan szigetelő terasz ajtó által nyújtott gyerekzsivaj mentes övezet, vagy az óceán által biztosított fehér zaj, de két és fél órára álomba merültem. Mintha végleg legyőztem volna az időeltolódá
st, új ember lettem. Ma este vacsizni mentünk a dédszülőkkel egy közeli kóser étterembe, nagyon kedvesek voltak megvártam, míg a gyerekek kiosztják egymás közt a helyeket, így végül asztalfőre kerültem. Sokat fényképeztem, nevetgéltünk, majd séta és fagyizás, igazán jól éreztem magam. Most kezdem el látni, hogy miről beszélnek, mikor azt hajtogatják, hogy egy gyerek megváltoztatja az életed. Vegyük például a nyaralást, nem akkor úszkálnak a szülők, amikor akarnak, ha nincs kedvük, akkor is kénytelenek fagyizni egyet, korán keltik őket, nem hagyják pihenni a kis ördögök, ha pedig kettesben mennek vakációzni, folyton arról beszélnek, hogy vajon mi van a gyerekekkel. Folyton azt hajtogatják a felnőttek, hogy sajnálják, hogy nem úgy látom Floridát és Miamit, ahogy fiatalként kéne, és ez csak a háziasszony perspektíva. Én valójában így is nagyon élvezem, itt sem lehet jobb egy buli, mint a Balcsin a csajokkal.
Üdv,bkf