Magamról

Bergenfield, New Jersey, United States

2011. március 22., kedd

Sziasztok,

Kezd véglegesen összeállni az otthoni programom. Most érzem igazán, hogy hazamegyek. Március 15-én kitettem a kokárdámat, de nem nagyon tűnt fel senkinek a szomszédon kívül. Az én napom mégis más volt.Nem sokkal később megvolt Lea 7. szülinapja. Olyan büszke voltam rá, egész idő alatt teljesen felnőttesen viselkedett. Majdnem megőrültem a 35 visító kislánytól, akik elöntötték a házat múlthét vasárnap a zsúr tiszteletére.

A hétvégémet teljes egészében a családdal töltöttem. Most volt Purim, azaz a zsidó haloween. Szombat este naplemente után elindult a szuperhős család a zsinagógába. Host apám Green Lantern, host anyám Captain America, Lea Wondergirl, Brian Pókember, Evie pedig super girl volt. Eddie letett arról, hogy macskanőnek öltöztessen, de a fekete szín megmaradt, így gonosz pókember lány lettem, ami kicsit érdekes reakciókat váltott ki. Először is a ruha nem volt erkölcstelen, de mégis elég szexi a csizmával. Másod sorban pedig én voltam az egyetlen anti-hős, ezen sokat viccelődtünk, de nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy szinte az egyetlen „kívülállóként” mégis a család részeként vehettem részt az ünnepségen. Míg ők meghallgatták Eszter királyné történetét én vigyáztam Eviere, majd a zenés táncos mulatságon családként vettünk részt. A legtöbb felnőtt nem öltözött be, de volt egy pár család, akik felvállalták a gyerekek kedvéért a viccesebbnél viccesebb kosztümöket. Másnap ebéd után kocsiba ültünk és elkezdtük kiszállítani az előre elkészített édességgel tömött kis csomagokat a barátoknak és a családnak. Kopogtatás, csomagcsere, pár kedves szó a tavaszi napsütésben. Nem mondom, hogy nem tudtam volna máshogyan lefoglalni magam, de összegészében örülök, hogy részese lehettem. Sokkal jobban tetszik a teória, mint a Haloweené, vinni valamit és nem elvárni. El sem tudom mondani, hogy mennyi édesség gyűlt össze, persze mindet eltakarítottuk itthonról, mert a gyerekeknek nem adunk szemetet, így mi felnőttek ettük volna meg puszta elővigyázatosságból… Négy órára a nagymamához voltunk hivatalosak ebéd-vacsorára. Összegyűlt a család, újra csináltam családi fényképeket a kosztümökben, majd megtudtam, hogy mi a felnőtt része az ünnepnek. Mikor tervezgettük a kosztümöket és az ajándékcsomagokat, folyton azt hallottam, hogy ez a gyerekek kedvéért van, de van az ünnepnek 21+ része is. Már meg is feledkeztem erről, annyira tömény volt a két nap, de nem értettem, hogy miért akar mindenki egy autóval menni. Mikor megérkeztünk a kedvenc nagybácsim elmagyarázta, még egyszer Eszter történetét és kiegészítette azzal, hogy most addig iszunk, míg nem tudjuk megkülönböztetni a két főszereplőt a történetben. Kicsit leesett az állam, de nem vagyok én semmi jó elrontója.

Holnap hajnalban indulnak a szülők Dominikai Köztársaságba 5 napra, ismét egymásra leszünk utalva nagyival. Remélem mindenki túléli azt a kalandot is.

Üdv,

bkf