Sziasztok,
bek
öszöntött a tavasz, ez nem jelent mást, mint virágzó fákat, bokrokat illetve kellemesen langyos időt és verőfényes napsütést. Egyszer egy héten. A fennmaradó időben marad a monszunszerű eső, fülledt párás levegő és a föld alól menekülő hangyák. Próbálom a jó oldalát nézni a dolognak, ennyi zöldnek, ami New Jerseyben van, igazán szüksége van megfelelő vízellátásra.
öszöntött a tavasz, ez nem jelent mást, mint virágzó fákat, bokrokat illetve kellemesen langyos időt és verőfényes napsütést. Egyszer egy héten. A fennmaradó időben marad a monszunszerű eső, fülledt párás levegő és a föld alól menekülő hangyák. Próbálom a jó oldalát nézni a dolognak, ennyi zöldnek, ami New Jerseyben van, igazán szüksége van megfelelő vízellátásra.
Rég írtam már a manókról, mert hogy ők is nőnek, mint a 
gombák. A legszembetűnőbb talán Evie, aki már lassan mondatokban beszél és küzd a szobatisztaság univerzális problémájával. Azért van mit mesélni miss 7 évesről is, aki divattanácsokat kér a kedvenc szomszédomtól minden sabbathkor, a Disney Hercegnők már cikik és elbújik a női öltöző vécéjében, míg ruhát cserél tornaóra után. Brian elég idős, hogy már nem csak kipát hord minden nap az iskolába, hanem az úgynevezett ciceszt is, ami nem egy egyszerű viselet. Egy trikó szerű fehér póló aminek az alsó négy sarkán fonott és csomózott madzagok lógnak a térdéig. Spirituális védelmi célokat szolgál, bár sosem értettem meg pontosan, a lényeg így négy évesen, hogy naponta egyszer imádság közben megpuszilják a végeit. Nos az első héten úgy jött haza, hogy ételmaradékok, festék, falevelek és egyéb megmagyarázható és megmagyarázhatatlan darabkák csüngtek rajta nem beszélve arról, hogy mivel könnyen belecsúszik a nadrágba egyéb „gubancok” is létrejöttek… Mára már automatikusan betűri a zsebeibe és még a bicikli küllők közé sem akad be, merthogy ez is megesett korábban.
gombák. A legszembetűnőbb talán Evie, aki már lassan mondatokban beszél és küzd a szobatisztaság univerzális problémájával. Azért van mit mesélni miss 7 évesről is, aki divattanácsokat kér a kedvenc szomszédomtól minden sabbathkor, a Disney Hercegnők már cikik és elbújik a női öltöző vécéjében, míg ruhát cserél tornaóra után. Brian elég idős, hogy már nem csak kipát hord minden nap az iskolába, hanem az úgynevezett ciceszt is, ami nem egy egyszerű viselet. Egy trikó szerű fehér póló aminek az alsó négy sarkán fonott és csomózott madzagok lógnak a térdéig. Spirituális védelmi célokat szolgál, bár sosem értettem meg pontosan, a lényeg így négy évesen, hogy naponta egyszer imádság közben megpuszilják a végeit. Nos az első héten úgy jött haza, hogy ételmaradékok, festék, falevelek és egyéb megmagyarázható és megmagyarázhatatlan darabkák csüngtek rajta nem beszélve arról, hogy mivel könnyen belecsúszik a nadrágba egyéb „gubancok” is létrejöttek… Mára már automatikusan betűri a zsebeibe és még a bicikli küllők közé sem akad be, merthogy ez is megesett korábban.
Mivel én túl későn jöttem Amerikába nem volt részem a kötelező szalagavatós őrületben, de most mindent bepótoltam. Múlt hétvégén kosaras focistámmal Connecticut távolabbi felén mutattuk meg a kopogós cipőnket az elitnek. A cége főtámogató volt egy jótékonysági aukción és pusztán rekreációs céllal kifizette az útiköltségünket, a szállodát, az ő öltönybérlését és a vacsorajegyeinket. Nagyon jól éreztük magunkat, de az étel a vendégekhez képest kevésbé volt elit. Táncoltunk lámpaoltásig, de valahogy még egyikünknek sem volt kedve visszamenni a szállodába. Hazafelé zenét hallottunk az egyik végtelen folyosón, céltudatosan elkez
dünk a hang irányába sétálni a hotel és a rendezvényház közti átjáróban. Nyitódott csukódott az ajtó, odabent buli volt. Egymásra néztünk és rezzenéstelen arccal megmutattuk a személyinket a biztonsági őrnek. Meglátásom szerint legalább egy órát táncoltunk, mire kosaras focistám körbe nézett és a fülembe súgta: itt mi vagyunk egyedül fehérek. És valóban, hip hop zene szólt, mindenki csinos, de legkevésbé sem elegáns ruhát viselt és kivételesen ő sem tűnt ki a tömegből a magasságával, mert egy kosárcsapatnyi langaléta táncolt körülöttünk. A következő mondat a „menjünk innen mielőtt meglincselnek” volt, de azt hiszem ennyi idő után nem volt mitől tartanunk. Visszagondolva elég nagy belépőnk lehetett, egy hatalmas fehér srác öltönyben egy törpillával báli ruhában és körömcipőben, biztos vagyok benne, hogy mindenkit lemostunk a táncparkettről. Még soha nem lógtam be semmilyen privát rendezvényre, azt hiszem ez meghatározó élmény lesz a továbbiakra nézve, azért legközelebb, majd gondosabban választjuk ki a helyszínt és a társaságot.
dünk a hang irányába sétálni a hotel és a rendezvényház közti átjáróban. Nyitódott csukódott az ajtó, odabent buli volt. Egymásra néztünk és rezzenéstelen arccal megmutattuk a személyinket a biztonsági őrnek. Meglátásom szerint legalább egy órát táncoltunk, mire kosaras focistám körbe nézett és a fülembe súgta: itt mi vagyunk egyedül fehérek. És valóban, hip hop zene szólt, mindenki csinos, de legkevésbé sem elegáns ruhát viselt és kivételesen ő sem tűnt ki a tömegből a magasságával, mert egy kosárcsapatnyi langaléta táncolt körülöttünk. A következő mondat a „menjünk innen mielőtt meglincselnek” volt, de azt hiszem ennyi idő után nem volt mitől tartanunk. Visszagondolva elég nagy belépőnk lehetett, egy hatalmas fehér srác öltönyben egy törpillával báli ruhában és körömcipőben, biztos vagyok benne, hogy mindenkit lemostunk a táncparkettről. Még soha nem lógtam be semmilyen privát rendezvényre, azt hiszem ez meghatározó élmény lesz a továbbiakra nézve, azért legközelebb, majd gondosabban választjuk ki a helyszínt és a társaságot.
üdv,
bkf